Schönbrunn 1569-ben került a Habsburgok kezére, amikor II. Miksa császár megvásárolta, és udvari birtoknak nevezte ki azt. A császár a birtokot dísz- és állatkertnek szánta, ahová egzotikus állatfajokat, így pávát, is telepített, és amelyet vadászatra is előszeretettel használt. A kertet végül 1605-ben a Habsburg abszolutizmus ellen küzdő magyar csapatok pusztították el. A monda szerint a Schönbrunn elnevezés 1612-ből származik, amikor Mátyás császár (II. Mátyás néven magyar király) egy vadászat közben rátalált a Szép Kútra (azaz a Schöne Brunére). A kastély sokáig befejezetlen maradt. 1724-ben VI. Károly császár megvásárolta I. Lipót özvegyétől. Később leányának, Mária Teréziának adta, aki mindig is rajongott a kastélyért és a kertjéért. Mária Terézia uralkodásának kezdetével, 1740-ben Schönbrunn az udvari élet központjává vált. 1744 és 1765 között Nikolaus Pacassival rokokó stílusban bővítette és alakította át az épületet egy pompás kastélyt létrehozva ezáltal. Férje, Lotaringiai Ferenc egy reprezentatív kert kialakításán fáradozott. A természetet kedvelő uralkodó alapította meg 1752-ben a világ első állatkertjét is. 1765-ben az addigra megözvegyült Mária Terézia férje terveinél egyszerűbben fejezte be a birtok udvarának kialakítását. Ő építtette a Neptun-kutat és a Gloriette-et is. A kastély és kertje nagyjából 1780-ra, Mária Terézia halálának évére nyerte el a végleges formáját. Ezután sokáig érintetlen maradt, még ma is nagyrészt őrzi akkori jellegét. A 19. században I. Ferenc József uralkodása alatt változott valamit Schönbrunn. A császár, aki itt töltötte ifjúságát, később rezidenciájául választotta a kastélyt, és itt is halt meg 1916. november 21-én. Ő csak néhány kisebb, belső átalakítást végeztetett el az ifjú Erzsébet császárné fogadása érdekében. 1918-ban, a monarchia bukása után az újonnan alakult Osztrák Köztársaság lett a kastély tulajdonosa, és a gyönyörű szobákat múzeummá alakították át. #bécs #schönbrunn